Napjaink valósága

A társadalmi viszonyok vetülete a gazdaságunk, ebből következőleg az egyén aki a legkisebb
társadalmi létforma a család tagja, ugyan úgy vetületét képezi a család gazdasági viszonyainak.
Mit jelent ez?
Az egyre elöregedő társadalom nem tudja a nyugdijasait eltartani, ezért felemelik a nyugdij korhatárt, miközben az aktiv kereső korban levők nagy számban kerülnek a munkanélküli hivatalok ügyfeleivé, hiszen ma biztos munkahely nincs. Nincs biztos munkahely!! OK!
Ha Te nem igy tudod attól még meglepődhetsz, ez nem rémisztgetés! Hidd el jobb felkészülni,
átgondolni a "mivan ha én is?" kérdésre adandó választ.
Az egyetemekről kikerülő pályakezdő diplomások milyen eséllyel tudnak és milyen beosztásokban, milyen jövedelemmel elhelyezkedni?
A szakmunkás képzésünk szinvonalára a megemelt tanköteles életkor igen negatív irányban nyomja rá bélyegét. Arra gondolok, hogy vannak kijelölt intézmények ahol kötelező az oda jelentkező tanulókat felvenni akkor is ha az általánosban a félévi bizonyitványában akár több elégtelen osztályzat is szerepel.
Szégyen és a szakmák degradálása!
Ezek a fiatalok nem tudnak írni és nem tudnak olvasni!
Hol fognak Ők minőségi munkát produkálni, milyen területen lehet alkalmazni Őket, miközben
nem kevés pénzbe kerülnek 18-20 éves korukig?!
Tisztelet a jó készséggel megáldott, szorgalmas, szakmájukat szerető értékteremtő fiataloknak!
Csak remélni merem, hogy a munkahelyek Őket részesítik előnyben!
A kis kitérő után az eredeti problémánkhoz visszatérve eljutottunk a társadalmi gondoktól az egyén gondjaihoz.
Azok is állandó bizonytalanságban élnek akik még élvezik az alkalmazotti lét látszólagos kiszámit
hatóságát, mert nem tudható mikor kell a cégnek, vállalkozónak létszámot csökkenteni vagy
bezárni a "boltot". Meddig tudom fizetni a folyamatosan növekvő törlesztő részleteket, a közüzemi számlákat , a gyerek menzáját, a gyerek fősuliját vagy egyetemi képzését, a tejet, kenyeret? A nyaralásra még gondolati szinten sem, esetleg a különböző szakrendeléseken kezeltetjük a gyomorfekélyünket, az idegrendszerünket ameddig finanszírozza a TB, kivéve a közben esetleg tönkrement családi életünket, rettegve a hajléktalanság fenyegetettségétől!
Az ember tudatos lény, legalábbis többségében, ezért úgy gondolom tud fogalmat alkotni a
saját viszonyairól és képes mások által sikeresen alkalmazott módszereket, megoldásokat átvenni, megtakarítva ezzel rengeteg időt, pénzt, fáradságot, csalódotságot.
Képes elindulni az önmegvalósítás útján!
Van megoldás!
Na nem mindenkinek!- Csak aki felismeri, elfogadja a lehetőséget, képes a szemléletét megvál-
toztatni, folyamatosan fejleszteni a személyiségét és a sikeres emberektől elvenni a tudást!
Én a saját tapasztalataimat, eddigi fejlődésem útját akarom megosztani okulás céljából, miközben építem az internetes vállalkozásaimat és folyamatosan tanulok, folyamatosan veszem át az előttem levő űzlettársak tudását.
Legközelebb a problémákra való felkészülésről és a lehetséges megoldásokról fogok szólni.
Kérlek Te is ird le hogy látod ezeket a dolgokat!
Tanuljunk egymástól!
János57